Visszatekintünk az elmúlt pár év korlátozásokkal teli dőszakára.
2020.
Januártól a megszokott rutinnal jártunk próbákra, gyakoroltuk a réggebi-, tanultuk az új énekeket, készültünk a soron következő hangversenyünkre.
Azután március 12. követően kaptunk értesítést arról, hogy a március 20-ra, jövő péntekre tervezett hangversenyünk a járványügyi helyzet miatt elmarad.
Rá egy hétre már újabb hírt kaptunk, miszerint a járványügyi előírásokat figyelembe véve mostantól bizonytalan ideig szüneteltetjük a kóruspróbákat. A rendhagyó állapotban megpróbáltuk a kórusmunkát távoktatásban folytatni, mivel készültünk az ősszel tartandó Eucharisztikus Kongresszusra.
Április végén jött az újabb hír: Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságával, valamint a katolikus világesemény szervezőivel, a magyar püspökökkel egyeztetve - tekintettel az egészségügyi krízisre és annak következményeire, a hívek és zarándokok utazási nehézségeire - úgy döntött, hogy egy évvel elhalasztja a 2020 szeptemberére tervezett budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.
Májusban kedvező változásról kaptunk értesítést: A kormányrendeletek lehetővé teszik nyárra a csoportos kirándulásokat és táborokat is. Végre valami jó, szervezhettük a megszokott egy hetes nyári kirándulásunkat! Előtte még megtartottuk a szokásos, összegző beszélgetésünket az egész évi szolgálatunkról június 12-én.
A kirándulás és a nyári szünet után bizakodtunk, hogy újra a megszokott rend szerint élhetünk. Rögtön évkezdő kirándulásra indultunk szeptember 12.-én szombaton, a Tiszazug néhány településére látogattunk el.
Ősszel az első próbát szeptember 18-án tartottuk. A follytatás egyre csökkenő létszámmal történt, hiszen a vírus újra támadt, végül a próbákat ismét szüneteltettük.
Közben készültünk egy közelgő jeles eseményre, a Szolnoki Szentháromság a templom megáldási-átadási ünnepére.
Már mondanom sem kell, a fokozódó járványhelyzett miatt ez is elmaradt, átkerült a következő év áprilisára.
A sokszor szidott virtuális létnek akkor előnyét tapasztalhattuk meg, mert legalább így „láttuk” egymást, rendszeres
táv-kapcsolatban voltunk.
2021.
Továbbra is e-mail-ekben, fözösségi médián keresztül tartottunk kapcsolatot egymással. Így értesültünk februárban az előttünk álló feladatokról, tervekről. A tavaly elmaradt Belvárosi Szentháromság templom ünnepélyes átadása, megáldása április 18-án, majd május 30-án a szadaszőlősi 110 éves Szent Orbán Templom búcsúi ünnepe. Szép terv maradt mindkettő, a járvány miatt továbbra sem volt lehetőség a nagylétszámú rendezvények megtartására.
Márciusban örömteli hír érkezett: Ferenc pápa jön az Euchaisztikus Kongresszus záró miséjére. Megerősítetük tavalyi jelentkezésünket, regisztrációnkat a 2000 fős, 120 énekkar tagjaiból álló összkórusba a Kongresszus záró szentmiséjére.
Innentől nyáron minden héten próbáltunk, készültünk a megadott kották, énekek szerint a nagy szolgálatra.
További jó hír volt: a nyáron mehettünk kirándulni, úticél Göcsej domvidéke.
A nyári próbák után augusztus 28-29-i hétvégén került sor a nagy összkari próbára Budapesten, a gazdagréti Szent Angyalok Templomában, majd szept.11-én a Hősök terén újabb próbán és főpróbán, végül szeptember 12-én a zárómisén énekelhettünk.
Következő felkérésünk énekszolgálatra november 14-én lett volna a városi egyházi felújítások (katolikus, református, evangélikus) közös ünnepélyes átadása, megáldása alkalmával. A járványhelyzet ezt ismét megakadályozta. Ugyan már nem volt átfogó korlátozás, de elővigyázatosságból sokan kényszerültek távolmaradni a közös próbákról.
Majd kisebb létszámmal, de nagy-nagy szívvel készültünk december 18-ra, a Kossuth téren tartandó, adventi gyertyagyújtásra, amit annyi más elhalasztott lehetőség után végre megtarthattunk.